BEVEZETŐ
Hűséges olvasóinknak talán feltűnt posztjaink eddigi fix struktúrája. Mindig egy rövid hírrel indítottunk, majd ezzel kapcsolatban fejtettük ki bővebben véleményünket.
A mai írásunkkal egy új sorozatot indítunk "Andego tippek" címen. A Célunk olyan hétköznapi esetek összegyűjtése, amelyekkel nap mint nap szembetalálkozunk, de talán nem mindig adunk ezekre megfelelő válaszokat. Reményeink szerint írásainkkal néhány hasznos tippet tudunk adni olvasóinknak.
EGY AUTÓS ESETTANULMÁNY
Aki ismernek, azok jól tudják hogy az "Az Autó" autósújságban évek óta írok elemző cikkeket egy kérdőíves kutatás apropóján (MOSAIC kutatás) . A következő számhoz épp most készítek néhány elemzést, amiben a használtautó piac hirdetőit vizsgálom. Ezek a hirdetők három nagy csoportba sorolhatók:
- Magánszemélyek: akik ad-hoc adnak fel hirdetéseket
- Nepperek: ők rendszeresen hirdetnek, de viszonylag kis mennyiségben
- Használtautó kereskedők: ők a nagy mennyiségben rendszeresen hirdetnek.
Vajon melyik szegmens hirdet legdrágábban? Hát ez igazán nem igényel mély elemzést, nézzük meg szegmens szinten az átlagos hirdetési árakat!
A grafikon szerint a használt autó kereskedők hirdetnek a legdrágábban, nepperek jönnek utánuk, míg legszerényebbek a magánszemélyek. Egy elemező persze attól elemző, hogy azonnal értelmezze a látottakat:
"Ez teljesen természetes, hiszen a használt autó kereskedő a magánszemélyektől megveszi átlagosan 1.3M Ft-ért az autót, erre még rárakja a költségeit (telephely, alkalmazott, stb.) + a hasznát, így ezen költségek után már 2.3M Ft-ért éri meg neki eladni. A nepper azért van középen, mert Ő is a magánszemélytől veszi meg az autót, de neki nincsen akkora költsége".
Milyen szép és világos is minden. A nap süt, a madarak dalolnak - és ilyen gyönyörű eredmények jönnek ki az adatokból. Minden passzol.
Vagy mégsem? Azért az 1.3M és 2.3M Ft közötti különbség nagyon soknak tűnik! Ennyire gátlástalanok lennének a használt autó kereskedők? Most nézzük meg az előzőt elemzést, de az autók életkorára lebontva:
A grafikon azt mutatja, hogy a 3, 4, 5 ... éves autókat hány forinton hirdeti a három szegmens. Ezen ábra szerint a nepperek a legdrágábbak, a magánszemélyek egy kicsit olcsóbban hirdetnek és a használtautó kereskedők hirdetnek a legolcsóbban. Akkor ezt most hogyan értelmezzük?
"Hát persze hogy ez a sorrend. A nepperek alig különböznek a magánszemélyektől, és azért hirdetnek egy kicsit drágábban, mert ők ebből a különbözetből élnek. Azonban azt is látni kell, hogy a magánszemélyek nem realisták. Azon magánszemélyek hirdetnek általában, akik nem fogadják el a használt autó kereskedők árait, és megpróbálják az általuk vélt értéken eladni az autót (és így akár hosszú hónapokig fent lesz a hirdetés). A használtautó kereskedők realisták, ők a piaci értéken hirdetnek, nekik fontos a forgási sebesség, azaz hogy minél gyorsabban elmenjen az autó, és ne kelljen foglalkozniuk a raktározással. Illetve az is az igazsághoz tartozik, hogy a használtautó kereskedők mindig kitesznek csali hirdetéseket, amiben messze áron alul kínálnak autókat (és amikről persze mindig kiderül, hogy épp két órája vitték el). Világos hogy a csali hirdetések csökkentik a kereskedők átlagárait. A két grafikonból persze az is következik, hogy a használtauó kereskedők portfóliója legjobb (náluk vannak a néhány éves autók), a magánszemélyek és a nepperek azokat hirdetik (áron felül - kockázati felárral), amiket a használtautó kereskedők nem vesznek be."
Mindent meg lehet magyarázni
Hogy mi a tanulság? Először is az, hogy mielőtt értelmezzük az adatokat, nézzük meg több oldalról. Tapasztalataim azt mutatják, hogy nagyon könnyű az elemzési eredményekhez "igazítani" a valóságot. Bizony velem is előfordult már, hogy egy váratlan eredmény annyira lenyűgözött, hogy nem voltam hajlandó további elemzésekkel validálni. Pedig a nagyon különleges eredmények általában hibás elemzéseket takarnak.
Egy másik komoly tanulsága a fenti példának a riportoló rendszerekben megbúvó veszélyek. Ezek a rendszerek leginkább összegezni tudnak, meg átlagértékeket mutatni. Azonban aki egy kicsit is elmélyült az elemzés műfajában, az tudja hogy az "átlagok" mennyi veszélyt hordoznak magukban. A fenti csapdákat sokszor csak mélyebb elemzésekkel tudjuk kikerülni, amelyekre a riportoló rendszerek sok esetben alkalmatlanok.