HÁTTÉR
Idén is megrendezésre került az Adattárház Fórum, melynek talán legjobban vár előadója idén is Stephen Brobst volt. A Teradata szakértője egészen új elemzési perspektívákat vázolt fel. Az előadás részletesen foglalkozott az ún. Consumer Intelligence fogalmával, melyről egy nagyon érdekes cikk is megjelent a közelmúltban.
KOMMENTÁR
2010-ben az SPSS konferencián "Adatbányászok már a spájzban vannak" címmel tartottam egy előadást. Elsődlegesen arról volt szó benne, hogy a fogyasztók az információs társadalomban lassan ugyanolyan informáltak lesznek, mint maguk a cégek. Erre néhány olyan példát mutattam (pl. SeatGeek), ahol egy adott portálon a vásárló segítséget kap egy jegyvásárlás optimális időpontjának kiválasztásában. Úgy tűnt akkor számomra, hogy egy harc kezdetéhez érkeztünk, ahol az üzleti intelligencia és az ügyfél intelligencia csap össze.
Azonban Brobst cikke és előadása egy másik (egyébként nagyon szimpatikus) utat vázolt fel. Az ötlet szinte magától értetődő: egy vállalat ossza meg a tudását ügyfeleivel!
A cikk írója is kiemelte, az adattárházakhoz való hozzáférés egyre kevésbé tekinthető kiváltságnak. Míg a kezdeti időszakokban döntéshozó menedzserek jutottak el az adattárházak adataihoz, később ezen kör kibővült egészen a front-end dolgozókig (lásd CRM). Adta magát a gondolat, hogy maguk az ügyfelek is profitálhassanak ezen adatokból. Néhány konkrét irány:
1. Pénzügyi szektor: talán itt vannak a legbiztatóbb kísérletek. Az amerikai Wells Fargo vagy a brit Lloyds Banking Group kifejlesztett ügyfelei számára egy olyan riportoló rendszert, ahol az ügyfelek nyomon követhetik és akár elemezhetik múltbeli tranzakciós adataikat. Ennek segítségével akár konkrét "üzleti terveket" is felállíthatnak (pl. a fiamat be tudjam íratni a YALE Egyetemre, ha 18 éves lesz), és az ügyfél folyamatosan nyomon követheti, hogy ezen célkitűzések hány százalékon állnak.
2. Egészségügy: talán elsőre tudományos fantasztikumnak tűnik, de az orvosi szenzorok és az okos telefonok kombinációja segítségével a beteg (vagy akár teljesen egészséges ember is) folyamatosan nyomon követheti állapotát, sőt baj esetén intelligens applikációk tárháza áll készen arra, hogy megfelelő terápiát javasoljon.
3. Energia szektor: egészen új perspektívák nyílik meg az energia spórolás területén, amennyiben folyamatosan nyomon követhetjük háztartásunk energiafogyasztását. Ez alapján átalakíthatjuk háztartásunk energia felhasználását egy lényegesen takarékosabb üzemmódra.
4. Közlekedés: az autóban lévő szenzorok arra is felhasználhatók, hogy optimalizáljuk vezetési szokásunkat. Ennek egy másodlagos haszna lehet (a benzin költségek lefaragásán túl), hogy csökkentett biztosítási díjat kell majd fizetnünk (amennyiben adatainkhoz hozzáférést biztosítunk a biztosítónak
NA DE MIÉRT JÓ EZ A CÉGEKNEK?
A cégek számára ezek a technológiák rövid távon akár bevételkiesést is okozhatnak. Hisz az ügyfél tudatosabb fogyasztóvá válik, jobb díjcsomagokat választhat, jobb befektetési és hitel termékekhez juthat vagy jelentősen csökkentheti az energia fogyasztását. Azonban nem elhanyagolható szempont a cégek számára, hogy amennyiben ilyen szolgáltatát nyújtanak ügyfeleiknek, abban az esetben jelentősen növelhetik az ügyfél elégedettséget és lojalitást.
AKKOR NEM LESZ HARC CÉGEK ÉS ÜGYFELEK KÖZÖTT?
Ebben nem vagyok annyira biztos. A szolgáltatók lehetnek jó fejek egy bizonyos szintig, de azért ez valamilyen szinten mégis limitált. Az okostelefonok elterjedésével olyan applikációk is meg fognak jelenni, amelyek kizárólag a fogyasztók érdekeit nézik. Nem elképzelhetetlen, hogy egy mobil készülék folyamatosan figyeli "gazdája" mobilhasználati szokását, ezzel párhuzamosan folyamatosan elemzi ugyanez az applikáció a piacon lévő díjcsomagokat - és ha talál jobbat a jelenleginél, akkor szól a gazdájának. Amennyiben a fizetés a jövőben a mobilkészülékeken keresztül fog történni, abban az esetben a mobilkészülék hasonló módon tehet javaslatot optimális pénzügyi szolgáltatásokra. Azaz megjelenhetnek olyan applikációk, amelyek szolgáltatók közötti választásban nyújtanak segítséget.
De itt sem fog megállni az élet. Ha már nem az ügyfél dönt (vagy nem kizárólag az ügyfél), akkor a cégek kifejleszthetnek olyan applikációkat, melyek már az ügyfeleket segítő applikációkat próbálják meggyőzni arról, hogy az adott szolgáltatót válassza. Szoftverek kampányolnak más szoftverek kegyeiért!
Nem is tudom. Valahogy ez a jövőkép elég idegennek tűnik nekem. Ami adatbányász szemszögből mégis már elég jól látható, hogy a hagyományos CRISP féle metódusnak előbb-utóbb vége. Olyan algoritmusok kerülnek kifejlesztésre, melyek teljesen öntanulók lesznek, az új adatok függvényében el pedig el is végzik a szükséges modellfrissítéseket.