Mennyit keres egy programozó?

Az elmúlt hónapban számos felméréssel találkoztam hazai és nemzetközi IT fizetésekről. Az egyik ilyen felmérésről be is számoltam néhány hete, azon az látszott hogy a hazai fizetések egyelőre még a régiós átlagtól is elmaradnak (https://tomazweiss.github.io/blog/r_stackoverflow_survey/). Ha van lehetőségem, akkor szeretem az eredeti kutatási anyagot megnézni (sokszor találkoztam silány, szakmailag hibás fordítással). Nos a kutatás oldalán meglepődve láttam, hogy nemcsak az elemzés van fenn, hanem a teljes kutatási anyag – azaz kb. 88.000 programozó válaszainak teljes adatbázisa.

Na gondoltam, ez egy olyan lehetőség, amit nem lehet kihagyni – ezt nekem is le kell elemeznem. A következő kérdésre kerestem a választ: milyen faktorok határozzák meg a programozók fizetését az USA-ban, illetve r Közép-Kelet Európában (így hazánkban). Az eredményeket egy blog posztban foglaltam össze. Néhány érdekesség:

• USA-ban és a régiónkban is fontos a végzettség – de a doktori szint elérése már csak USA-ban jelent plusz jövedelmet
• Régiónkban sokkal fontosabb a programozási tapasztalat (pontosabban a programozási évek száma), mint az USA-ban
• Scala, Go vagy Swift tudás nagyon jól fizet
• Mindkét régióban a Data Scientist-ek a programozói átlag felett keresnek – igaz nem sokkal.

Kezdjük az elején, az adatokkal. A letölthető adatbázisban 88.883 programozó válaszai találhatók. A kutatás maga 2019-es, de fenn vannak korábbi kutatások adatai is. A felmérés igen kiterjedt volt a programozók jelenlegi státuszával, iskolai végzettségével, jövedelmével, szakmai kompetenciájával kapcsolatban. Az elemzésnél a következő jellemzőket néztem:

• iskolai végzettség
• szakmai tapasztalat években
• milyen programozási nyelveket ismer
• mekkora cégnél dolgozik.

Minden elemzés sikerét meghatározza a „sztori”, én a következőt találtam ki: régiónban dolgozó programozók fizetését mely faktorok határozzák meg leginkább, az eredmények milyen hasonlóságot mutatnak az USA-ban dolgozó programozók fizetésével?

Régiónkba a következő országokat soroltam:

• Magyarország
• Lengyelország
• Szlovákia
• Csehország
• Szlovénia
• Horvátország
• Románia
• Szerbia
• Bulgária

Az elemzéseknél nem átlaggal, hanem mediánnal számoltam végig, mivel néhány extrém érték igencsak elvitte az átlagokat. Fontos, hogy az elemzéseimbe csak a teljes munkaidős programozókat tettem be (hogy a fizetések jól összehasonlíthatók legyenek). Az adatbázisban a fizetések át voltak váltva US dollárra, így a váltással nem kellet foglalkoznom (áldassék a kutatás rendszergazdájának a neve!)

Az első táblázatban nem meglepő módon azt láthatjuk, hogy USA-ban a fizetések jóval magasabbak, mint a régiónkban.

A kutatási mintában 16.771 US programozó,  míg 3.839 kelet-európai válaszai voltak. Az amerikai fejlesztők fizetésének mediánja 110.000 USD, ez a régiónkban 30.192 USD. Ennél egy kicsit magasabb a Data Scientist-ek fizetése (120.000 USD vs. 32.292 USD), ami kb. 7-9%-al magasabb az átlag programozók fizetésénél (ha nem a mediánnal, hanem átlaggal számoltunk volna, akkor a developer és data scientist-ek fizetése között még nagyobb a különbség).

Fizetést meghatározó tényezők.

A programozókat bekategorizáltam az alapján, hogy hány éve programoznak professzionális szinten. Az oszlopok magassága azt mutatja, hogy adott kategóriába tartozó programozók fizetése hány százaléka a teljes sokasági átlagnak? Kelet-európában a maximum 5 éves tapasztalattal rendelkező programozók fizetésének mediánja 80%-a a teljes sokaságénak, majd ez nő a szakmai tapasztalattal – kivéve a 20 évnél régebb óta programozóknál. Érdekes módon ők csak teljes sokasági átlag felét keresik. Hasonló  ív látható az amerikai programozóknál, de nem ennyire éles különbségekkel. Ezek szerint:

• régiónkban jóval fontosabb a szakmai évek száma, mint az USA-ban
• régiónkban a 20 évnél régebb óta dolgozók fizetése fele az átlagnak, ami mögött az lehet, hogy a tudásuk elavulhatott az évek során (ekkora visszaesés USA-ban nincs)

Érdekes, hogy a végzettség jóval kevésbé meghatározó a fizetéseknél. Az viszont elgondolkodtató, hogy régiónkban az egyetemi végzettségűek jobban keresnek, mint a doktori végzettséggel rendelkezők. Az ábra szerint viszont az USA-ban érdemes megszerezni egy doktori fokozatot, mivel körükben a legmagasabb az átlagfizetés. Jóslatom az, hogy a Ph.D. fokozat a régiónkban is egyre kifizetődőbb lesz, elég ha a mesterséges intelligencia szakemberek iránti keresletre gondolunk.

Ha azt nézzük, hogy a cégméret mennyire befolyásolhatja a fizetést, akkor egy sajátos kelet-európai jelenséget láthatunk az ábrát. Az egyéni vállalkozóként dolgozó szakemberek (legelső oszlop - „freelancer”) régiónkban mesze átlag felett keresnek. Ez nyilván összefügg adószabályokkal. Míg régiónkban magas adóterhek vannak az alkalmazotti fizetéseken, addig USA-ban ez jóval kisebb mértékű. Emiatt jó adózási formát választva egyéni vállalkozóként magasabb jövedelem érhető el, mint alkalmazottként. Ami még érdekes, hogy ha csak az alkalmazott státuszóakat nézzük, akkor azt látjuk hogy a cégméret növekedésével nőnek a fizetések.

Legvégül nézzük meg, hogy mely programozási nyelv ismerete a legjobban jövedelmező. Ránézésre itt a legnagyobb hasonlóság az USA és kelet-európai fizetések között. Jelenleg a Scala tudás ér legtöbbet, különösen igaz ez a régiónkban – a Scala programozók az átlagnál 41%-al keresnek többet. Még jól fizet a Go és a Swift.  Utánuk jön az Assembly, Python és Unix – ezek mind az USA-ban mind a régiónkban átlag felett keresnek – igaz nem sokkal. Érdekes még az R fejlesztők fizetése. Régiónkban ők keresnek legkevesebbet, holott egy igen népszerű programozási nyelvről van szó. Ennek oka lehet, hogy az R programozók közül sokan teljesen más területről érkeztek (pl. szociológusok), akik nincsenek úgy megfizetve, mint a végzett programozók.

Mint látható sok hasonlóság és sok eltérés van az USA és kelet-európai fizetés között. Ezek összegzésére elkészítettem lineáris regressziós modellt az USA és kelet-európai programozók adatain. Az alábbi ábrán a fizetést meghatározó tényezők sorrendje látható súlyuk alapján. Kék oszlopok pozitív korrelációt, pirosak negatív korrelációt jelölnek.

Mind az USA-ban, mind régiónkban a fizetést leginkább a szakmai tapasztalat (évek száma) határozza meg. Azonban jelentős eltérés, hogy az USA-ban majdnem ennyire fontos a végzettség, vagy hogy hány programozási nyelvet ismer, ezzel szemben régiónkban a kutatási adatok szerint szinte csak a programozási tapasztalaton múlik a fizetés nagysága.

Valójában még érdekesebb, hogy a fenti tényezők alapján elég gyenge modellek építhetők - azaz a programozók fizetését rengeteg egyéb olyan faktor befolyásolhatja, amire a kutatás nem tért ki.